Úgy döntöttem írok egy kritika szerűséget Lois Lowry egyik (ha nem a legsikeresebb) könyvéről,Az emlékek őréről. Szóval hajrá nekem!

  A könyv keretsztorija annyi (megpróbálom röviden,de nálam az nem nagyon szokott menni :) ) hogy Jonas a főszereplő egy olyan világban él,ahol nincsen erőszak,nincs negatív megkülönböztetés,mindenki egyenlő,nincsenek évszakok,állatok,színek és érzelmek sem. Az A nemű egyed (fiúk a könyvben) elérkezett ahhoz a korhoz,amikor a A tizenkettő ceremóniája alkalmából ("felnőtté avatás") a bizottság,aki mindenkit megfigyel élete folyamán,kihirdeti a gyereknek választott szakmát,ami Jonasnak az emlékek őre lett.Ez a legfontosabb foglalkozás az összes közül,és csak egy ember csinálhatja ezt. Miközben a történet halad,és Jonas egyre több emléket kap,ráébred,hogy milyen rossz az a világ,ahol jelenleg él,és visszaakarja adni az emlékeket az embereknek,hogy jobbá tegye. Emiatt (is) dönt a szökés mellett. 

  Nagyjából ennyi,amit röviden erről le tudtam írni,persze sok részletet írtam volna még,de úgy éreztem,hogy ez pont elég.De megtaláltam rövidebben is,csak az angolul van,és szerintem viccesebb is egy kicsit: :D

Tovább a véleményemre:

  Összeségében élveztem a komoly hangulatát a könyvnek,és az alapötletet is jónak találtam. A megvalósítással nem volt gond,és az írónő nagyot alkotott,de mégis van de. Mégpedig úgy gondolom,hogy habár az egész könyv alatt tudni lehetett,hogy Jonas nem lesz olyan,mint az előző emlékőrző,és várja tétlenül élete végét, mégis a végén a szökésének az ötlete,amit az Örökítő dobott be,nekem nagyon hirtelen és összecsapott volt. Csak úgy hirtelen megjelent,Jonas felfogta,mire gondol az idős ember,és már tervezgettek is. Nekem viszont nagyon hiányzott volna egy hosszabb kifejtősebb ötlet felhozás,némi ellenkezés Jonas felől,aztán jöjjön csak a tervezgetés,és az indulás. De ez így nagyon összecsapott volt. Viszont mellette szóljon,hogy nem véletlenül volt a végén,mert így a végére maradt az utolsó jelenet,és nem kellett hozzá írni,hogy mi történt,mikor a két fiú megérkezett a domb végére,a világító faluhoz(én így neveztem el),hanem az írónő direkt ott hagyta a levegőben,hogy legyen miről gondolkozni,hogy legyen mit elképzelnie az olvasónak. 

  Karakterekről nem tudok sokat mondani,hisz két emberen kívül,bár inkább egy(Jonas és az Örökítő),és egy aki tudta mi történik,de nem sokban különbözött a többiektől,mindenki ugyanolyan volt,hisz így nem volt konfliktus senki között. Ugyebár Jonas az,aki különbözött a többiektől,bár most hogy mondom inkább három,ember volt,csak Gabe nem igazán jutott eszembe,mivel ő egy kisbaba,és leginkább annyi olt a szerepe,hogy ő is olyan,mint Jonas. Jonasról meg annyit,hogy nála nagyon jól kirajzolódott,hogy rossz ahogy élnek,és nem akar ilyet,és tulajdonképpen felnőtt. Annyi,hogy néha kicsit mintha nem lett volna olyan,mintha egy 12 éves,hanem mintha egy minimum 16 évesről lett volna szó,főleg a könyv vége fele.

  Eszembe jutott két kérdés is,ami felmerült bennem,miközben a bejegyzésen gondolkoztam. Úgy gondoltam minden elkövetkező postnál megfogom ezeket kérdezni,az egyiket biztosan,ha a másikat nem is,mert nem mindegyiknél lehet. Igazából ezek csak arra vannak,hogy még többet agyaljak,és írjak le. 

Újraolvasnám e a könyvet?

  Azon kívül,hogy élveztem,és úgy gondolom,hogy a könyv egy kellemes téli délutáni olvasmány,ugyanakkor elgondolkodtató,talán. Talán,egyszer télen,ha nagyon unom magam majd akkor előszedem és elolvasom,de ezt igazából úgy lehet élvezni,ha megbeszéled mással. Szóval,ha találok valakit,akit ez érdekel,akkor majd igen,de egymagamban mégegyszer nem.

Élnék e a világban? 

  Nos erre határozott nem a válaszom. Csomó mindent nélkülözni kellene,és attól függetlenül,hogy nem lennének rossz dolgok,az hogy a jó dolgok is megszünnének rosszá tennék az egészet. Nem lenne szeretet,ami egy igazán fontos dolog (tudom mennyire szentimentális vagyok) és nem lenne választási jogunk,azon kívül,hogy hova megyünk önkénteskedni,és hogy elakarunk e menni Másholba,aminek csak akkor lesz jelentősége,ha tudod mi az. Bár azt is nézhetjük,hogy eleve oda születek e. Na akkor nem is tudnának ezek hiányozni,hisz nem is tudnám,hogy ezek valaha is léteztek,kivéve ha én lennék az emlékek őrzője,akinek még annyi szabadsága sincs mint a többi embernek,és konkrétan egy rab,akinek cipelnie kell az emlékek súlyát,egyedül és leginkább boldogtalanul. Szóval ti akarnátok itt élni?

 (Tudom,hogy ezzel elszúrom a tökéletes befejezést,de magyarázatként az alcímre,szörnyű borítóterveket találtam az Emlékek Őrére. Az angol változatán egy öregember van,aki mégcsak nem is a főszereplő,ha jóra gondolok,és az Örökítő akart lenni. Mondhatni még a magyar a legszebb,a szánkójával,de ez se túl jó. A filmesen meg nem is értem miért van rajta a lány,szóval az még rosszabb. Csak ennyit akartam. :) ) 

 First of all: BOCSÁNAT! Mármint,ha bárki is hiányolta volna a kinek hasznos/hasztalan bejegyzéseimet,most itt vagyok egy újjal,és egyrészt azért nem volt blogpost,mert:

1. -Táborban voltam
2. -Az előzőből következik,hogy nem nagyon tudtam olvasni,ráadásul sajnos elragadott a Youtube sajátos világa,a hülye és értelmetlen videóival,ezért nem olvastam...

 VISZONT, tiszta lap,és kemény könyvolvasás következik a maradék három hetemben,amikor még nem kell suliba menni. Szóval,könyves kapcsolatok. Ez a blogpost igazából a mostani olvasmányaimról,illetve a TBR-okról fog szólni,szóóóval kezdjünk is hozzá a lecsóhoz. :D

Jelenlegi "babyk" :D:

-J.D. Salinger Magasabbra A Tetőt,Ácsok,Seymour: Bemutatás- Ezt a könyvet apukám választotta nekem,mert Sallinger az egyik kedvenc írója,és szeretné,ha elolvasnám,és szeretne beszélgetni,és volt egy megállapodásunk,amit valószínűleg nem fogok kihasználni,mert túl sok minden vár rám jelenleg,vagy majd később felhasználom. Amúgy az volt,hogy megkaphatok egy könyvet,amit kinéztem magamnak,ami amúgy Conn Iguldentől A Rózsák Háborúja 1.-Viharmadár,ha egy hét alatt elolvasom ezt. (Ami számomra természetesen kismiska ;) :D) Oda vagyok ezért a témáért,a korabeli uralkodókért,és persze a mostaniakért is persze,de ez egy olyan könyv amit nem kis kedvvel olvasnék el. Persze az eredeti is jó,habár csak pár oldalt olvastam eddig... :)

Douglas Adams:Galaxis Útikaluz Stopposoknak:Egy fél éve,olvastam el az első részét,ami elsőre nem tetszett,viszont júliusban úgy döntöttem,hogy megpróbálom újra,és most a második részénél tartok,és nagyon tetszik. Szóval mindenképpen érdemes volt újrakezdeni.

TBR-ok:(Ezek csak olyan könyvek,amik meg is vannak,és ott vannak a könyvespolcomon is)

Ebből egy kicsit több van:

-Két sorozatbeli második rész is van: 1. Laini Taylortól a  Vér és Csillagfény napjai,a másik pedig Leigh Bardugo Siege and Stormja. Mindkettő első részét nagyon szerettem,és mindkettő második részét nagyon várom,viszont jelenleg ezek vannak a fontossági listám legvégén,mert vannak olyanok amiknek elolvasását megígértem,vagy jó lenne még a nyáron befejezni őket.

-Ottlik Géza: Iskola A Határon,ez nem kötelező,viszont nagyon jó lenne elolvasni,mert jutalomkönyvként kaptam a suliból,de ez nem ok végülis...Csak szimplán érdekel,és nem ezzel nem bevágódni akarok az ofőmnél,mivel azt mindennél jobban utálom,amikor valaki azt csinálja. Btw tényleg érdekes könyvnek tűnik,és magyaroktól amúgy sem nagyon szoktam olvasni,pláne nem klasszikust,szóval ez egy kicsit új,de izgi is.

-Cassandra Clare.Lady Midnight...Nagyon-nagyon jó lenne,ha ezt még suli előtt befejezném,csak kicsit küszködök az angollal néha,és ezt időnként jó oknak tartom a könyv ideiglenes felfüggesztésére. De tényleg megígértem barátnőmnek,hogy majd szeptemberben odaadom neki,és szeretném a magyar megjelenése előtt már "kivégezni",mert még sosem csináltam előbb az eredeti,majd a fordított mű elolvasását,és érdekel,hogy mennyire fog eltérni a kettő,és én szeretném elmondani magamről,hogy mennyire kúl vagyok,mire a többi magyarul tudó ember elolvassa....NYUGI,csak vicceltem. Mondtam már milyen jó humorom van?

 Viszont szerintem én ezt a postot most abba is hagyom,és azt hiszem megyek is vissza olvasni. :D Páá 

Jut eszembe arra még ki sem tértem,hogy ki is vagyok,mit csinálok, miegyebek. Szóval a nevem Superbookishhanna,de szólíthattok Hannának és kábé ennyi. Sajnos a Hanna keresztnévvel nem igazán lehet konkrét becenevekre számítani,mint például az Amarillánál a Rillára. Egyszer mondjuk le Pannáztak,ami kifejezetten megtetszett,csak hát nem az az igazi nevem. Amit viszont utálok,ha valaki félrehallja a nevem(amiről az esetek többségében nem tehet) és Annának hív. Fél évbe telt mire rájöttem,hogy a volt edzőm egész végig Annának hívott,mivel úgy mondta,hogy sosem lehetett biztosan tudni,hogy ki ejtette e a H-t a nevem elején. Na a nevemről ennyit is,és térjünk is inkább át a szaftos részletekre. Nincs túl sok hobbim az olvasáson kívül:a rajzolás untat,és nem is vagyok jó benne,ne akarjátok megtudni milyen hamis vagyok és nem játszok komolyabban semmilyen hangszeren,úgyhogy marad a blog,mivel írni viszont kifejezetten szeretek,meg persze beszélni is :D Illetve  a sport,ami nálam elég furcsán működik. Egyetlen sport van,ami az egész eddigi életemben jelen volt,az pedig az úszás,de azt sem csináltam folyamatosan. Mellette pedig mindig voltak más sportok,mint a karate,tánc,vívás,de egyiket sem csináltam egy évnél tovább. Az angolt nyelvvel,pedig haladgatok,és azt hiszem kezdem kapiskálni mi is a szitu. :D Politikusi karriert szeretnék befutni (ha ez egyáltalán egy létező kifejezés) attól függetlenül,hogy: VICC HELYE-> Mikor hazudik egy politikus? Ha kinyitja a száját. Szóval igen. Van egy pandám. Igenvhű könyvmolyként nekem sincs semmilyen kedvenc könyvem,hisz minden egyes új könyvnél új kedvencem születik.

Remélem teljesen elégedettek vagytok a bemutatkozással,de ha van még kérdésetek,esetleg szeretnétek,ha véleményeznék egy könyvet akkor nyugodtan írjátok meg kommentben. :D 

Szóóóval...Aki tudta az tudta,aki nem az nem, (szóval valószínűleg senki,khm :D) DE decemberben úgy döntöttem,hogy elkezdem a TBR kihívást,ami nagyjából annyit rövidít,hogy To Be Read,vagyis én úgy fordítanám le magyarra,(javítsatok ki,ha szerintetek máshogyan kéne) hogy Az ElOlvasnivalók Kihívás. Furcsa,de erről automatikusan a Bosszúállók jut eszembe. A challenge lényege,pedig nem más,mint minden egyes hónapban,januártól kezdve,kihúzok egy cetlit,amin különböző könyvekkel kapcsolatos feladatok vannak. Mivel most egészen pontosan július 27.-e van,ezért már hét kihívást teljesítettem is,amiről majd próbálok olyan képet berakni,amin látszódni fognak a lényeges dolgok,de azon kívül is tervezem leírni,a legfontosabb dolgokat,köztük a kihívásokat is. Amúgy itt nincs konkrétan megadva,hogy melyik hónapban melyiket kell teljesítened,hanem fogod és belerakod valami tartókába a cetliket,és minden hónapban kihúzol egyet. Mivel én eszméletlenül szeretek listákat készíteni(bár ennél mondjuk amúgy is viszonylag fontos lenne) ezért a szobám falán,az ágyam mellé felragasztottam egy papírt,amit minden hónapban bővítek. Ha valakit érdekel én először Katytasticnél láttam ezt a dolgot,ő tavaly csinálta ezt,és ha valaki tényleg nagyon érdeklődik e felől,akkor belinkelem a videót. És mielőtt elfelejteném,ennek a kihívásnak elég sok fajta verziója van,amit én az előbb leírtam,az a Katytastic 2015-ös féle,de persze másfajtákról is rakok majd be képet. Szabályokról meg csak annyit,hogy csak egy van,ami meg az,hogy próbáld meg minden hónapban teljesíteni a feladatokat.

A kihívások: (Bocsi,ha valamit szerinted rosszul fordítottam,de ha te tudod jól,akkor mindenképp írd meg lent!)

-Olvass el egy olyan könyvet,ami több mint 500 oldalas!
-Olvass újra egy kedvenc könyvet!
-Olvass el egy (annak az évnek az évszáma,amelyikben te csinálni szeretnéd a kihívást)-ban/ben debütált könyvet!
-Olvass el egy olyan könyvet,amit valaki más választott neked!
-Hallgass meg egy hangoskönyvet!
-Olvass el egy olyan könyvet,aminek az elolvasását egyszer már feladtad!
-Olvass egy számodra új írótól/írónőtől!
-Olvass el egy olyan könyvet,ami nem regény! (Lehet ezalatt képregényt,novella/verseskötetet érteni)
-Olvass el egy olyan könyvet,amit megfilmesítettek,és természetesen nézd meg hozzá az adaptációt is!
-Olvass el egy olyan könyvet,ami nyert valamilyen díjat!
-Olvass el egy klasszikust!
-Olvass el egy sorozatbefejezést!

Ha valakit érdekel,itt vannak azok,amiket eddig teljesítettem:

-1.Valaki más által választott könyv:James Patterson:Maximum Ride 1

-2.Feladott könyv:Douglas Adams:Galaxis Útikalauz Stopposoknak(Csak az első része,de most olvasom a többit is)

-3.Díjnyertes:Kemese Fanni:A napszemű Pippa Ken

-4.500+:Jókai Mór:Az arany ember

-5.Hangoskönyv:J.K.Rowling:Harry Potter and the philosopher's stone(ne tudjátok meg,hányszor aludtam el rajta,de nem azért mert rossz lenne a könyv,egyszerűen nekem sokkal nehezebben megy hallgatni,mintsem olvasni egy könyvet)

-6. Sorozat befejezés:Jennifer L. Armentrout:Opposition(Luxen 5)

-7.Valami,ami nem regény:Dániel András:Kicsibácsi és Kicsinéni(meg az
Imikém)

Katytastic videója

Szóval egy hét,kemény gondolkodás után(el sem hiszitek mennyit törtem ezen a fejem) itt vagyok,és megírom életem első,igazi "booktalk" szerűségét. A blogpost során pedig nem másról,mint az Ékkőről fogok beszélni,de hagyjuk a fölösleges rizsát és kezdjünk is hozzá!

A könyv Violet Lastingről az ibolyaszínű,igen makacs helyettesről szól...illetve ő csak a főszereplő,és ha jobban megvizsgáljuk ennél több van a felszín alatt. A könyv lényege pedig inkább a könyvbeli helyettesek és azok elnyomása. A történet elején megismerkedünk Violettel,akinek az a különleges képessége van,hogy tud gyermeket nemzeni,ami a legfelsőbb körben(ami az Ékkő) nem igazán jöhet létre. A Magányos Város,amit a Választófejedelem és felesége irányít, öt részre tagolódik,köztük a Láppal,Farmmal,Füsttel,Bankkal és az Ékkővel.Na most,minden olyan lányt,aki képes erre(ugyebár szülésre),és kimutatnak valami különlegeset a vérében,helyettes lesz,vagyis a hozzá legközelebbi kapuban levő intézménybe kerül,ahol megtanítják őket különböző mágiákra,mint például a színre,aminek segítségével értelemszerűen meg lehet változtatni a tárgyak színét.Viszont ezek a varázslatok fájdalommal járnak,szóval ezt az egészet nem úgy kell elképzelni,mint a Roxfortot. A négy év alatt,amikor ott vannak,a lányoknak le kell vizsgázniuk a különböző bűbájokból,amikre pontszámokat kapnak,ami azért lesz fontos,mert eszerint (is) sorszámozzák majd őket az aukcióra,ahol a különböző az Ékkőben élő gazdag (és meddő) nők megveszik őket helyetteseknek,akiknek ki kell hordaniuk a babáikat majd. Violet a 197 sorszámot kapja meg a 200-ból,ami azért elég jónak számít lássuk be. Az aukcióra,amúgy egy Lucien nevű ember készíti fel,akivel igazából később egy amolyan mentor-mentorált kapcsolat fog kialakulni. De igazából nem akarok semmit sem "lespoilerezni" szóval,ezt majd meglátjátok,ha elolvassátok ;) Az aukción Violetet a Tó Hercegnője vásárolja meg,akinek a karaktere,egy igazán szigorú,bosszúálló és ravasz nő,akit Violet nem igazán szeret meg,bár ezt teljeséggel meg lehet érteni,hisz konkrétan pórázra köti őt. De alapból,a Tó hercegnője szimbolizálta Violet számára a szabadságtalanságot,hisz nem dönthetett saját akarata szerint sem,és nem is lehetett igazán boldog. Ám egy nap,Violet belefut a csodálatosan jóképű,és szinte ugyanolyan szomorú sorsú Ashbe,akivel nem is olyan lassan,elég szoros kapcsolat köti majd össze. Miközben szerelmes lesz,persze történik egy két dolog,pédlául megtörténik az első gyermekbeültetés (remélem ezzel nem árulok el egy nagy spoilert) és tervek kezdenek szövődgetni. A Tó Hercegnőjének egy nagyon komoly ötlete van,ami lehetetlennek és hülyeségnek hangzik,de mégis kivitelezni akarják.Ráadásul Violet számára az is kiderül,hogy valójában mi történik a helyettesekkel szülés után. 

ÉÉÉÉÉÉÉS nem akarok többet írni erről a könyvről,mert félek,hogy még valami jó kis meglepit lelövök nektek. Viszont a lezárás elég izgalommal töltött el ahhoz,hogy várjam a következő részt,mert anélkül elég rossz lett volna,és hamar befejeződött volna a történet is. Ugyanakkor úgy érzem,hogy csak a végén kezdtek igazán beindulni a dolgok. Szóval egyelőre ennyit a tartalomról,térjünk á

t inkább a véleményezésre:

Az egyik barátnőm szerint(akinek amúgy még mindig nagyonagyonagyon hálás vagyok,azért hogy kölcsönadta a könyvet,szóval köszi Jojó!) a könyvben egy kicsit keveredik az Éhezők Viadala(Mint már korábban mondtam mentor-mentorált kapcsolat,csak ugye ott Haymitch és Katniss van,és a lázadás gondolata) és a Párválasztó.(Igazából itt csak a különböző körzetekről volt szó)  Engem egy kicsit még emlékeztet a Vörös Királynéra is, Victoria Aveyardttól,hisz abba is hasonló,a főszereplő karaktere,és álma. BTW,ha van bárkinek is kedve,és esetleg itt jár,akkor nyugodtan írja meg kommentben,hogy szerinte hasonlít e,bármelyik könyvre eddigi olvasmányai közül,és ha igen,akkor melyikre és miért.  Szóval összegezve ezt,szerintem egy kellemes,ugyanakkor izgalmas olvasmány,és igazán ajánlom mindenkinek,akik mostanában valami ilyen után kutakodnak,egy kis szerelemmel fűszerezve. 

Ps.: Ha valaki szeretné tudni,fogalmam sincs mikor adják ki magyarul a következő részt. De már angolul megjelentek,szóval ha elég kíváncsi vagy és tudsz angolul,akkor ajánlom figyelmedbe. ;)

ÁÁÁÁ őszintén szólva azzal.hogyha megnyomom az entert,elég nagy fát választok ki,amibe a képzeletbeli baltámat vághatom. A lényeg,oké nem tudom mi a lényeg,erős indítás mi? Ahogy írom ezt a bejegyzést rá kell ébrednem,hogy annyira ideges vagyok,hogy még azt sem tudom miről írhatnék...Akkor inkább kezdjük elölről:

Hanna vagyok,és szeretek olvasni,na jó azt hiszem az uralja az életem. Egy szép nap (ha pontosítani szeretnék,úgy kábé egy órája) megfogant,illetve megért bennem az a gondolat,hogy én most azonnal létrehozom a saját könyves blogom. A videózással már próbálkoztam,de minden egyes alkalommal rá kellett ébrednem,hogy én nem csupán tehetségtelen vagyok benne,hanem valami annál is rosszabb. Szóval mi is a célom a blogolással? Szeretném könyves gondolataimat a neten nyüzsgő könyvmolyokkal megosztani,és történeteimet,illetve azok bábját (még,de majd ki tudja?) leírni. Yep. Erősen próbálkozom az írással,és haladgatok,de ahhoz kell egy ilyen,vagy hasonló felület,mint ez. Szóval,egyelőre nem táplálok nagy reményeket,ehhez a dologhoz,hisz ediggi próbálkozásaim mind kudarcba fulladtak,de majd meglátjuk mi lesz,egyelőre csak annyit,hogy szurkoljatok,és én meg majd hozok egy könyvajánlást,vagy történetecskét. JAAA és,ha még itt vagy: Fantasykat olvasok főleg,de jól elvagyok a cukortól ragadó csipi-csupi szerelmi történetekkel is.Ne kérdezzetek kedvenc könyv felől,mert azt a listát biztos nem fogom megírni,mert túl hosszú lenne... ;)